Si vis pacem, para bellum!

A Jobbik parlamenti párt lehet

|
2008. áprilisi országos közvéleménykutatásában a Forsense és a Századvég választáskutatási programjában a pártválasztásra vonatkozó hagyományos kérdéseken túl tíz párt esetében egyenként megkérdezte a mintába kerülteket, hogy mennyire érzik magukhoz közel állónak az adott pártot. A kérdezettek mindegyik esetben egy ötfokú skálán osztályozhattak, ahol az 1-es azt jelentette, hogy nagyon távol áll tőle az adott párt, az 5-ös pedig azt, hogy nagyon közel áll. A kérdésekre adott válaszok nem csak a jelenlegi preferenciák feltárására alkalmasak, hanem a tavaly szeptemberi országos felmérésünk hasonló eredményeivel történő összehasonlításra is.

A megkérdezettek közel 80%-a a tízből legalább nyolc párt esetében meg tudta ítélni, mennyire áll hozzá közel vagy távol az adott politikai szervezet. Az Élőlánc kivétellel mindegyik párt esetében a válaszolók többsége adott valamilyen osztályzatot. Az utóbbi esetben feltehetőleg a párt alacsony ismertsége miatt – a megkérdezettek 59%-a nem tudta vagy nem kívánta értékelni a távolságot. A megkérdezetteknek alig több mint 10%-a nem vállalkozott értékelésre egyik esetben sem.

A megkérdezetteknek csak mintegy 9%-a érez kettőnél több pártot magához inkább közel állónak (legalább 4-es osztályzatot adva), de 42% egyet sem, 31% pedig csak egyet sorol ebbe a kategóriába. A félévvel korábbi állapothoz képest is csökkent a többes pártpreferencia jelenléte a választók körében, hiszen akkoriban még a megkérdezettek 18%-a adott legalább három pártnak közepesnél jobb jegyet, s 28 illetve 29% volt azok aránya, akik egyetlen egyet sem, vagy csak egy pártot tartanak magukhoz közel állónak.

Ennek megfelelően a nagyszámú elutasítás (1-es vagy 2-es osztályzat) viszont meglehetősen gyakori. A kérdezettek 80%-a kettőnél több párt esetében érez nagy távolságot. (Meg kell jegyezni, hogy ha egy párt nincs távol, az nem jelenti automatikusan azt, hogy közel van, hiszen viszonylag gyakori a közepes osztályzatot jelentő 3-as jegy, illetve a „nem tudom” válasz és a válaszmegtagadás is).

forsense.hu

A pártpreferenciáknak megfelelően a Fideszt érzik a legtöbben magukhoz közel állónak, 36% adott 4-es vagy 5-ös osztályzatot. Az MSZP-t (13%) megelőzi a KDNP is, amellyel 15% szimpatizál. Ez utóbbi esetében azonban a szimpátia élesen elválik a pártválasztástól, hiszen a KDNP-t magukhoz közel érzők kétharmada a Fidesz szavazója, a fennmaradó egyharmad döntő része pedig az ismeretlen pártpreferenciájúak valamely kategóriájába sorolódik.

A két kisebb parlamenti párt közül az MDF-et érzik többen (10%) magukhoz közel állónak, az SZDSZ esetében ez az érték csupán 5%, amit még a Jobbik 7%-a is meghalad.

Tavalyhoz viszonyítva szignifikánsan növekedett a Fideszt, a Jobbikot (+7-7 százalékpont), a MIÉP-et (+5 százalékpont) és az FKGP-t (+4 százalékpont) magukhoz közel érzők aránya. Ezzel szemben az SZDSZ (-9 százalékpont) és az MDF (-7 százalékpont) esetében egyértelmű csökkenést tapasztalni, ugyanakkor az MSZP-szimpatizánsok aránya nem csökkent tavaly óta szignifikáns mértékben.

Elutasítottság szempontjából ennél komplexebb a kép. Az immár egyetlen kormánypárt népszerűtlensége 55%-os elutasítottságában is tetten érhető, míg a Fidesz esetében 35% ez az arány. Érdekes emellett, hogy a koalícióból kilépett SZDSZ-t maguktól távolinak érzők aránya magasabb (62%), s igen hasonló a szélsőséges pártokéhoz, hiszen a MIÉP és a Munkáspárt esetében egyaránt 66-66% adott 1-es vagy 2-es osztályzatot. A Jobbikot 53% tartja önmagától távolinak, de ez esetben magasabb a – feltehetőleg kevesebb ismeretből fakadó – válaszhiány, mint a másik két parlamenten kívüli párt esetében. A KDNP-t jóval többen utasítják el (50%), mint a Fideszt, az MDF esetében 44% ugyanez az arány.

Nincs olyan párt a tíz felsorolt között, amelyet egyértelműen kisebb arányban éreznének maguktól távol a megkérdezettek, mint egy félévvel korábban. A jobboldali pártok esetében inkább stagnálást, vagy nagyon enyhe emelkedést figyelhetünk meg az elutasítás terén, viszont az MSZP, az SZDSZ és az MDF mindegyike nagymértékű (10, 9 ill. 11 százalékpontos) emelkedést mutat a távolságtartás vonatkozásában.

Érdekes megvizsgálni, miképp függenek össze az egyes pártok szimpátia-antipátia osztályzatai. A páronkénti összehasonlításra a rangkorrelációs együttható ad lehetőséget, amely alapján kiderül, hogy a Fidesz megítélése kizárólag az MSZP-ével és az SZDSZ-ével mutat ellentétes tendenciát (tehát e pártok esetében mondható az, hogy egy Fidesz iránti szimpátia vagy antipátia ellentétes viszonyulást eredményez rájuk nézve), az MSZP-é pedig a jobboldali pártok mindegyikével (kivéve az FKGP-t, amellyel nem találni összefüggést). Ezen felül az is jól látszik, hogy az MDF iránti szimpátia némiképp valószínűsíti az MSZP, és még inkább az SZDSZ hasonló megítélését, de meglepő módon a Fidesz kivételével a többi jobboldali pártra nézve is inkább a szimpátiák azonos irányú együttmozgása a jellemző. Ez feltehetőleg annak köszönhető, hogy a kis jobboldali pártokat elutasítók egy jó része az MDF-fel sem szimpatizál. A Fidesz közelség-távolság mutatójával ugyanakkor semmilyen összefüggést nem mutat az MDF-é.

2007. szeptembere óta erősödött az ellentétes irányú korreláció a Fidesz valamint az MSZP illetve az SZDSZ között, ami azt mutatja, hogy polarizálódtak a nézetek a kormányoldal illetve az ellenzék vezető erejének megítélését illetően. Az MSZP-SZDSZ koalíció szakadása is megmutatkozik az adatokban, hiszen gyengébben pozitív az összefüggés a két párt közelség-távolság értéke között, azaz kevésbé valószínűsíti az egyik párt valamely értékelése a hasonló értékelést a másik pártra nézve is.

A pártok távolságának együttes vizsgálatát teszi lehetővé az ún. sokdimenziós skálázás (MDS) módszere, amely egy koordinátarendszerben ábrázolja a pártokat, s a távolságok jelképezik azt, hogy mennyire hasonlóan vagy különbözően vélekednek a megkérdezettek az adott politikai formációkról.

A modellből készült ábrákon (egyes pártok térképe) egyfelől jól látszanak olyan eredmények, melyek nem hordoznak semmi meglepőt, nevezetesen hogy az SZDSZ és az MSZP egy térfélen található, vagy hogy a Fidesz áll ezektől a legtávolabb az adott tengelyen. Érdekesebb látni viszont, hogy az MDF megítélés szempontjából közelebb áll a kormánypárt(ok)hoz, mint a Fideszhez. Ez egybecseng azzal is, hogy a politikusi népszerűség megítélésénél Dávid Ibolyával nagyobb arányban szimpatizálnak a kormánypárti szavazók, mint a fideszesek. Igaz az MDF ezen a vízszintes tengelyen mozdult valamelyest el a Fidesz irányába az elmúlt fél év alatt, és így most inkább a centrumban sorolható, mint 2007 őszén.

Szintén érdekes eredmény, hogy a Fideszhez valójában egyik párt megítélése sem áll közel, még a KDNP-é sem kifejezetten, hiszen ez félúton áll a Fidesz és az egy mezőben csoportosuló parlamenten kívüli pártok között. A talán leginkább meglepő eredmény az, hogy a Munkáspárt az FKGP-hez és a MIÉP-hez áll még a legközelebb, de ez annak tudható be, hogy a nagyfokú elutasítottság az, ami leginkább összeköti az ezen pártokról alkotott véleményeket.

A teljes politikai mezőt egyben vizsgálva a legfontosabb eredménynek az látszik, hogy továbbra is a két nagy párt jelenti a viszonyulási pontot a választók számára, és ezekhez képest helyezkedik el a többi párt is a rendszerben. A szélsőségesnek nevezhető pártok is a két nagy párthoz viszonyítva kerül egy platformra a távolság-közelség viszonyrendszerében.

Tavaly szeptember óta a politikai preferenciák mezőjének alapszerkezete nem változott jelentős mértékben. Továbbra is alapvetően három pólus figyelhető meg, az MSZP, melyhez viszonylag közel áll az SZDSZ és az MDF; a Fidesz, melyhez egyedül szövetségese, a KDNP áll viszonylag közel, valamint a parlamenten kívüli kisebb pártok csoportja, mint a MIÉP, Jobbik, Munkáspárt, FKGP és az Élőlánc. Az SZDSZ valamelyest távolodott az MSZP-től, a KDNP pedig a Fidesztől.

A két tengely közül a vízszintes továbbra is a politikai pólusok (kormánypárti-ellenzéki dimenzió) mentén határozható meg, ugyanakkor a függőleges esetében a mérsékelt-szélsőséges ellentétpár már jobban illik megnevezésnek, mint a tavaly szeptemberben használt elfogadottsági dimenzió. Az MSZP helyzete viszont az elmúlt fél évben pont ezen a tengelyen változott pozitív irányban (ugyanannyira tartják most mérsékeltnek, mint a Fideszt).

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

A megkérdezettek közel

A megkérdezettek közel 80%-a a tízből legalább nyolc párt esetében meg tudta ítélni, mennyire áll hozzá közel vagy távol az adott politikai szervezet. Az Élőlánc kivétellel mindegyik párt esetében a válaszolók többsége adott valamilyen osztályzatot. Az utóbbi esetben feltehetőleg a párt alacsony ismertsége miatt – a Greeting cards megkérdezettek 59%-a nem tudta vagy nem kívánta értékelni a távolságot. A megkérdezetteknek alig több mint 10%-a nem vállalkozott értékelésre egyik esetben sem.

Tavaly szeptember óta a

Tavaly szeptember óta a politikai preferenciák mezőjének alapszerkezete nem változott jelentős mértékben. Továbbra is alapvetően három pólus figyelhető meg, az MSZP, melyhez viszonylag közel áll az SZDSZ és az MDF; a Fidesz, melyhez egyedül szövetségese, a KDNP áll viszonylag közel, valamint a parlamenten Promotional Chocolates kívüli kisebb pártok csoportja, mint a MIÉP, Jobbik, Munkáspárt, FKGP és az Élőlánc. Az SZDSZ valamelyest távolodott az MSZP-től, a KDNP pedig a Fidesztől.

elemzi a jogszabályi

elemzi a jogszabályi munkamegosztás forrásként a jogalkotók számára "kísérlet a bemutatkozásra, mint a racionális szereplők. Itt a racionalitás gondolni, mint a jogalkotók úgy tűnik, hogy megértsék azt, és különös figyelmet fordítanak a hogyan együttesen tárgyalni a határokat. A tanulmány használ néprajzi adatokat a finn parlament, Eduskunta, összpontosítva a tevékenységek egy csoportja a parlamenti párt, a Centrum Párt, a Finn. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a munkamegosztás fontos forrása építésére stabil jogi szervezet. Két konkrét értelmezési szabályok annak, hogy az ésszerűség igények merülnek fel, azaz a megbízhatóság és a bizalom, amelyek együtt a munkamegosztás tartalmas a finn jogalkotók.
mcdba certification mcdst mcitp mcse exam

valóban esélye van a bejutásra

Valóban esélye van a bejutásra a Jobbiknak, és remélem, ez az esély ezúttal realizálódik is. A magam példáján is ezt az esélyt fogom várhatóan növelni, mivel, bár eddig is szívesen láttam volna a Jobbikot a parlamentben, de  a bolsik ellen azt gondoltam a legjobb választásnak, ha a Fideszre szavazok. (utólag is igazolva látom ezt a 2 évvel ezelőtti döntésemet - még ha nem is volt elég a szavazat a Fidesz mellett) A következő választáson - legyen az az idén vagy később- már más lesz a helyzet. A Fideszt biztos befutónak lehet tekinteni, és a Jobbikra adott voksok sem mennek remélhetőleg veszendőbe, látva a  népszerűségi adatokat. A bolsi győzelem miatti pánik vélhetően nem vesz már el szavazatokat a Jobbiktól, így remélem, helyet cserélnek a szadesszel, és végre parlamenti párt lesz belőlük.

Történelmi tény ,hogy a

Történelmi tény ,hogy a zsidóság az emancipációig a diaszpórában mindazon országot ,
amelyben befogadták , csak vagyonszerzésre alkalmas területnek tekintette , hazájának soha .
 És ha  üldözni kezdték,elitélhető, megbotránkoztató , országromboló  ténykedésük miatt ,
megmentőként fogadta az ország ellenségeit , és segítette azt hóditásában ,
ha annál türelemre számíthatott .

Csak vallásnak tekinteni a zsidóságot  öncsalás,   öncsalás a befogadó
nemzet részéről . A zsidó nem változtathatja vallási meggyőződését a nélkül , hogy ezzel ,
 a többi zsidó részéről fajisága árulójaként ne tekintsék. Ez a körülmény egyedül ,
 megfosztja őszinteségétől azt a felfogást , amely szerint a zsidóság  csak vallás .

A kiválasztottság öntudata a zsidót fölébe helyezte autochton népnek ,
akit nem érzett magával egyenrangúnak , s akit  vagyonával együtt ,tárgynak tekintett.
 Tárgynak , amely számára a  megélhetés forrása .  Közömbös , hogy a forrás
 kizsákmányolása milyen formák között , milyen mértékig történik .
 S a mérték,  olyan is lehetett , hogy az autochton nép életnedve is kimerült .
Nem született annyi csecsemő mint amennyi személy elhalálozott ,
 így az igába vergődő nemzet , végérvényesen megszünt létezni , eltűnt a föld színéről is .

Köszönjük, Emese!

Szerencsére tegnap Furcsán Nyerenc elvtárs megint kiváló propagandával támogatta a Jobbik megerősödését. A bomlott agyú, lánglelkű anti-fasiszta támolyogva szólított fel a demokrácia- és magyarság-ellenes magatartásra, valamilyen "holocipős-békerendezvény" keretében. Az ingyen fáklyák megszerzésének reményében megjelent bolsevista panelcsürhe pedig tapssal jutalmazta e nagyívű teljesítményt.
 
Köszönjük, Eme...  Ferenc!
Szebb jövőt!
 
Fascismo e Libertá

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.