Si vis pacem, para bellum!

Az állampolgárság visszaszerzése

|
Fordulat állt be a magyar állampolgárságáért küzdő szabadkai Kiss házaspár próbaperében, amikor a Fővárosi Bíróság meghozta jogerős ítéletét június elején. A bíróság érvénytelenné nyilvánította azt a BM Bevándorlási és Állampolgári Hivatal által korábban kiállított okiratot, amely szerint a Kiss házaspár egy 1948-as törvény értelmében elvesztette addigi magyar állampolgárságát. A pernek folytatódnia kell, mivel a mostani ítélet csak a jogvesztő határozatot semmisítette meg, de az állampolgárság tényét nem volt hivatott megállapítani. A házaspárt a Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvezetője, Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd képviseli a 2005 óta folyó perben.

Kiss László és Erzsébet még a Horthy-korszakban kapott automatikusan magyar állampolgárságot, miután 1941-ben Szabadka a délvidéki területekkel együtt visszakerült Magyarországhoz. A bíróság 2006-ban első fokon még az alperes Igazságügyi Minisztériumnak adott igazat, mondván, az 1948-ban született állampolgársági törvény értelmében az 1941-ben visszatért, majd 1945-ben ismét elcsatolt területeken élők magyar állampolgársága elveszett. A másodfokú eljárásban azonban Gaudi-Nagy azzal érvelt, hogy az 1948. évi LX. törvény önkényuralmi körülmények között született, diszkriminatív jogszabály, amelyre jogállami körülmények között nem szabad hivatkozni. Miközben más szomszédos országok esetében kétoldalú egyezményekkel fosztották meg magyar állampolgárságuktól a másodszor is elszakított részek lakóit, addig ilyen egyezmény a Tito vezette Jugoszláviával politikai okokból nem köttetett.

A bíróság mostani ítéletének indoklásában rámutat arra, hogy az állampolgársági törvény a belügyminiszter hatáskörébe utalja az állampolgársági bizonyítvány kiállítását, amelyet nem írhat felül egy, az alperes által hivatkozott BM szervezeti és működési szabályzat. A bevándorlási hivatal által kiállított dokumentum tehát érvénytelen. A döntés eredményeként kiderült, hogy a magyar állam a hatáskörök szabályozatlansága miatt évek óta jogellenes gyakorlatot folytat, ami kikényszerítheti a megfelelő jogszabályok megalkotását. Mivel a Kiss házaspár magyar állampolgárságát csak egy következő bírósági eljárás állapíthatja meg, addig a schengeni határok mögé rekedt vajdasági magyarok jogi helyzete rendezetlen marad, az anyaországgal való kapcsolattartásuk pedig aggasztóan körülményes. E per túlmutat a vajdasági magyarok állampolgárságának kérdésén, a határon túli magyarok kettős állampolgárságának elvi és politikai vitájához vezet vissza.

Mint lapunkban nemrégiben megírtuk, a bevándorlási hivatal tavaly nyár óta sorban utasítja vissza a letelepedési kérelmét minden szerb állampolgárságú magyarnak, akiknek szerintük nincs elegendő vagyonuk. Példáinkból kiderült, hogy a hivatal szerint a 110 ezer forintos szakmunkásbér nem elég az egzisztenciateremtéshez, de hogy mennyit tartanának elegendőnek, azt a hivatalban nem árulják el. Mint mondták, "mérlegelnek". A Kiss házaspár esete és az általunk felhozott példák is Sólyom Lászlót igazolják, aki szerint "a délvidéki magyarok egyre romló helyzetét egyedül a kettős állampolgárság rendezheti". Gaudi-Nagy lapunk kérdésére elmondta, hogy a Kiss házaspáréhoz hasonló kérelmek kedvező elbírálása, vagyis a magyar állampolgárság jogfolytonosságának elismerése maga után vonná valamennyi délvidéki magyar állampolgárságát is. A Nemzeti Jogvédő Alapítvány kész további perek indítására is, hogy jogi úton kényszerítse ki a magyar alkotmány szellemével megegyező politikai döntéseket az elcsatolt területen elő magyarok érdekében.

Bertók László

(magyarhirlap.hu)

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Értékelés

Ez a Nemzeti Jogvédő Alapítvány többet tesz a magyarokért mint a Parlamentben terpeszkedő fotel-prolik együttvéve. De ide sorolhatom az eu-apralamentbe koszos pöcs Malév-gépen "delegált" magyar-útlevelet rázogató zsidó-cigány gittegyletet is.

Talán nem ez a helyes kifejezés. Talán megelégedhetünk azzal is, hogy kijelentjük: A Nemzeti Jogvédő alapítvány a hazafias portálokon ismerté vált néhány magyar jog és érdekvédő szervezet mellett említve az egyetlen olyan közjogi szervezet, akik szándékosan nem raktak keresztbe, szándékosan nem okoztak kárt a magyaroknak, és szándékosan nem akarnák a magyarok kiírtását.

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.