Si vis pacem, para bellum!

Népszavazás a mecsetépítések ellen

|
Mecsetek melletti imára szólító torony, a minaret építése ellen tiltakoznak aláírásukkal svájci állampolgárok egy néppárti politikusok és civilek szervezte kampányban. Svájc a működő közvetlen demokrácia iskolapéldája - a helyi törvények értelmében 100 ezer aláírással népszavazás kezdeményezhető, mellyel él is a népesség. Az iszlám vallás gyakorlására alkalmas épületek építése egyre nagyobb igényként jelenik meg a nagyszámú muszlim bevándorló körében, miközben a mecsetek építése Európa-szerte tiltakozást vált ki a helyi lakosságból, félve a politikai iszlám térnyerésétől.

A jobboldali Svájci Néppárt (SVP) közel 115 ezer aláírást gyűjtött az elmúlt évben, hogy tilthatóvá váljon minaretek építése meglévő mecsetek mellé. A kampányt koordináló Ulrich Schluer, volt parlamenti képviselő szerint a minaret az iszlám törvénykezés, a saría szimbóluma, amely viszont nem passzol Svájc alkotmányához. S mivel az iszlám vallás egyik alaptétele, hogy a vallás felette áll az államnak, ezért teljesen ellentétes a szekularizált, föderális állam alkotmányával - állítja. Dominique Baettig az SVP parlamenti képviselője szerint a minaret, akárcsak a fejkendő az integrálódás tagadásának szimbóluma, "politikai-vallási imperializmus". Reményeik szerint a népszavazás kezdeményezésével eljut a tiszta üzenet, hogy készek megállítani Svájc iszlamizációját. "A nehezen elnyert egyéni szabadságjogaink erodálódnak és ez elfogadhatatlan." A tavaly októberi választásokon 29 százalékot elért párton belül megosztottság tapasztalható a kérdésben: sokan kiállnak a referendum mellett, de egyesek szerint az "túl messzire megy". Jasmin Hutter, a párt alelnökasszonya kiemelte: a petíciót több nő, köztük szocialisták is, aláírták, mivel "egyetlen svájci nő sem fogadhatja el, ahogy a muszlim férfiak bánnak feleségeikkel".

Svájcban a közvetlen demokrácia erejét mutatja, hogy már 100 ezer aláírással népszavazás kezdeményezhető bármilyen kérdésben. A jelenlegi eset sokkolta Svájc 350 ezer muszlimját - tudósít a BBC, felhívva a figyelmet arra, hogy a svájci alkotmány elméletben biztosítja a vallásszabadságot mindenki részére. A Muszlimok a Szekularizációért svájci egyesület elnöke, Henri-Maxime Khedoud populizmussal vádolja az SVP-t a referendum tervét, pedig muszlimok elleni támadásnak minősíti, amely megsérti a szabad vallásgyakorlás jogát s nem segíti elő a muszlimok beilleszkedését a többségi társadalomba. Egy Svájcban élő cseh muszlim, aki Genfben tért át az iszlámra, azzal érvelt egy arab lapnak, hogy szerinte nem kellene nagy ügyet csinálni a minaret-kérdésből, mivel nem sok haszna van az extra toronynak, a mecseteket enélkül is lehet használni, ez nem akadályoz a vallásgyakorlásban. Genfben egyébként hat mecset működik, ebből egyhez minaret is tartozik.

A baloldali lapok rasszizmussal és iszlamofóbiával vádolják a kampány szervezőit, akik korábbi bevándorlás-ellenes politikájukkal már magukra haragították a politikai korrektséget elvárókat és a rasszizmust felfedezni vélő ENSZ-et. Az egyházak föderációja polarizáció helyett integrációra szólit fel. A kormány teljesen elhatárolódott a kezdeményezéstől és ellenzi a népszavazást a kérdésben. A kritikusok azonban nemcsak politikai okokra hivatkoznak: a külügyminiszter Micheline Calmy-Rey szerint biztonsági kockázatot jelenthet a muszlimok haragját provokálni. A külügyér kijelentése nyilván reflektál arra az EU-szabályozásra, amely most készül büntethetővé tenni a terrorizmusra buzdító tevékenységeket, beszédeket, s amelyet uniós tagsága hiányában nem kell majd alkalmaznia Svájcnak nemzeti szinten. A svájci elnök, Pascal Couchepin Svájc-ellenes hangulattól tart a muszlim világban ezért szerinte a kormánynak javasolnia kellene az embereknek a tiltás elutasítását.

Svájc mecsetjei közül csak kettőt díszít minaret: a zürichit és a genfit, bár imára hívó funkciójukat így se-úgy se tudják betölteni, mivel a környék nyugalmát zavaró, rendszeres, hangos - jelen esetben - imára hívó szó (leginkább kántáláshoz hasonlítható) nem engedélyezett Svájcban. A fővárosban, Bernben található az ország legnagyobb mecsetje, amely korábban egy földalatti autópark volt.
Muszlimok Svájcban
A 7,5 milliós svájci lakosságból 310-350 ezer közé teszik az iszlám vallást követők számát, sokuk a volt Jugoszlávia területéről érkezett a '90-es évek elején. A lakosság 20 százaléka nem svájci állampolgár és egyharmadra tehető a teljes lakosságból azok száma, akik nem az alpesi országban látták meg a napvilágot.

A mecset- és minaretépítések elleni tiltakozás nem egyedi eset, Európa szerte is több helyen tüntetett a lakosság: Svédországban, Dániában, Franciaországban, Hollandiában, Olaszországban, Ausztriában, Görögországban, Németországban, Csehországban és Szlovéniában is tiltakozást váltott ki, eltérő okokból, a városi mecsetek építése. A legnagyobb ellenkezést a kölni Ditib mecset okozta, melyet egy dómmal és két 54 méter magas minarettel akart bővíteni a helyi muszlim közösség - felháborodást keltve jobb-oldali csoportok köreiben és a katolikus püspöknél.

Iszlámkritikus honlapok szerint nem véletlen, hogy a mecseteket mindig magaslatokra építik - a saría értelmében mindig magasabbnak kell lenniük a környező templomoknál és zsinagógáknál. "Erőt és dominanciát mutat ez az erőteljesen térítő vallás, miközben a keresztények száma apad." Ezt a látásmódot, valamint a naponta többször hangosan imára hívó kántálást nehezen tudja elfogadni sok helyi lakos és más valláshoz tartozó közösség, így intoleranciával és erőszakos térítéssel vádolva a muszlimokat.

Egy svájci újság szerkesztője, Schluer szerint a gyakorlatban "két különböző jogrend működik az országban" - egy a muszlimoknak, egy a többségi társadalomnak, amit a kényszerházasságok ezernyi esete is jól mutat. A minaret ellen tiltakozva kifejti: "egy demokratikus berendezkedésű államban nem magasodhat a város felé egy eltérő, idegen erőtől származtatott jogrendszert szimbolizáló" építmény. Schuler állítja: ők nem a muszlimok ellen szervezkednek, de ez egy olyan probléma amiről szabadon és nyíltan beszélni kell.

Kitekintő-barikád.hu

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Erről az jut az eszembe...

Erről az jut az eszembe, hogy még az Orbán-kormány idején Oplatka Úr, aki azóta már átszánkázott a mi oldalunkra, Svájcból oktatott minket a demokráciára, a másság elfogadására és úgy egyáltalán a kultúrált, más vallását is elfogadó európai magatartásra. Minket, ahol még csak fel sem merült, nem kapott nagy sajtónyilvánosságot, hogy akár csak egy mecsetet vagy zsinagógát is be akarna valaki záratni.

Egyetértek.

Egyetértek.

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.