Si vis pacem, para bellum!

„Gyakorlatilag atom”: 200 ezres mészárlás Drezda bombázásakor

Atombomba hatásához mérhető pusztítást végzett a Drezda elleni támadás, amely 1945. február 13-án éjjel vette kezdetét, és a következő napon, február 14-én is tartott. A mai megemlékezések és ellenrendezvények sorozata a német történelem hiányos feldolgozottságára utal.

„A bombázásnak alapvetően a német munkáslakónegyedek ellen kell irányulnia. A jobb körökhöz tartozók házai szellősebben terülnek el, és ezért kényszerűen nagyobb a bombaigényük” – jelentette ki Winston Churchill brit miniszterelnök, miközben a vége felé közelgő háború során Európa egyik legszebb városában, az „Elba-parti Firenzében” mit sem sejtettek a közelgő iszonyatról. 

A háború 1945 elejéig alig tett valami kárt Szászország európai kulturális kincsnek számító fővárosában. Drezda valóságos barokk ékszerdoboz volt.

A háború vége felé hatalmas tömegekben érkeztek ide menekültek.

A gyárakat és a katonai létesítményeket sokkal nehezebb fellelni és eltalálni. A bombázó repülőgépek előállítására irányuló abszolút koncentrációval lehetővé válik Németország valamennyi nagyvárosa, vagyis minden 50 ezer lakos feletti város házainak 50 százalékos lerombolása – így Churchill.

Védtelen városra támadtak a repülőerődök

A terrortámadás előzményei közé tartozik, hogy a közép-kelet-európai népek több évtizedes rabságához vezető 1945. január–februári jaltai konferencián a szovjet Alekszej Antonov, a vezérkari főnök helyettese előadásában azt követelte a nyugati szövetségesektől: az összeköttetési csomópontok elleni légitámadásokkal akadályozzák meg Németországot abban, hogy a nyugati frontról, Norvégiából és Olaszországból csapatokat dobjon át a keleti frontra.

Korábban már előkészületeket tett a 8. amerikai légiflotta a Berlin és Drezda elleni támadásra. Az amerikaiak február 7-én jelentették moszkvai szövetségeseiknek a bombázási célok sürgősségi besorolását. Eszerint Drezda a harmadik helyen állt, s végül erre a városra esett a választás. Kiadták a parancsot, hogy 1200-1400 brit és amerikai bombázó február 13-án támadja meg a várost.

Drezdában becslések szerint mintegy 950 ezer ember tartózkodott ekkor. A keleti frontra igyekvő katonák mellett 200 ezer fő lehetett a lakosságot kegyetlenül terrorizáló szovjet csapatok elől menekülő német családok száma. A főpályaudvar tömve volt emberekkel, ezrek éltek a szabadban, ahol éppen helyet találtak maguknak. A város teljesen védtelen volt, légvédelmét a keleti front földi harcaira csoportosították át.

Éjféli rémálom: elégették a város lakosait

A rémálom február 13-án 22 óra 9 perc és 0 óra 55 perc között kezdődött el. Két hullámban 800 brit bombázó 400 000 gyújtó- és 4500 robbanóbombát dobott a városra. A bombáktól és a tűztől egész  utcasorok omlottak össze, a védelmet keresők elevenen elégtek. A városban – épp úgy, mint a tízezrek életét követelő 1943. júliusi, hamburgi támadáskor – tűzvész tört ki.

A második támadási hullám az égő városból az Elba partjára menekülő tömeg ellen irányult. A 3-4 emelet magasságú romhalmaz miatt az utcákon közlekedni nem lehetett, és a pokolként lángoló városból az egyetlen kifelé vezető, gyalog járható utat az Elba partja jelentette. 

Gépfegyverrel lőtték az Elbába a nőket és a gyermekeket

Ezt az életbe vezető kis ösvényt az alacsonyan szálló angol és amerikai gépek a kétnapos bombázás után is napokon át többször bombázták, és a menekülő öregeket, nőket és gyerekeket fedélzeti gépfegyvereikkel ezrével lőtték bele a folyóba.

Másnap, február 14-én délben 311 amerikai bombázó fejezte be a mészárlást. Legendák keringenek arról, hogy számos pilótának még a tömeggyilkosságban való közreműködés sem volt elég, hanem örömüket lelték a pincékből előtámolygó nők és gyermekek, valamint a keletről érkezett menekültek mélyrepülésben történő géppuskázásában. Összesen 3749 tonna bomba zúdult a városra, ennek 75 százaléka gyújtóbomba volt. 

A drezdai halottak pontos számát sohasem lehetett megállapítani. A mentőcsapatok holtakkal teli pincéket találtak, másutt fehér hamuvá hamvadt embereket, tűzoltótavakba fulladtakat, az utcákon és tereken szétszakított emberi testeket. Az áldozatok számát kezdetben 100-200 ezer közé tették. 

A gyakorlatilag egy atombomba hatásához mérhető pusztításban döntő szerepet játszott az összesen 770 Lancaster és a 330 darab B–17-es típusú „repülő légierőd” bevetése. Az áldozatok emlékének a Spiegel Online jóvoltából online múzeumot alakítottak ki, amelyben egyelőre 6 millió képet dolgoztak fel a Keele Egyetem légi felderítő archívumából. A „légierődök” egy negyvenes köteléke világos nappal irányt tévesztett, és tévedésből Prágát bombázta.

Az iszonyatos mészárlás évfordulóján hírügynökségi információk szerint nagyszámú, akár 10 ezres megemlékezések is várhatók. Jelentések éppúgy szólnak „neonáci” szervezetek tervezett megmozdulásáról, mint az egyházak és különféle társadalmi szervezetek együttes emlékezéséről.

Forrás: mult-kor.hu, Rubikon, MNO

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Dresden 14.02.2009

A febr.14-én tartott drezdai "hivatalos" megemlékezésen a mostani városi föpolgármester asszony "Helma Orosz" (?) tartott egy hányingerkeltö beszédet ahol az eddigi hamis statisztikai adatokat is "überelte"! 10-15,000 áldozatról beszélt,és nagyon nyomatékosan a Wehrmacht bünösségét hozta elötérbe. Bizonyitott,hogy a Wehrmacht a városban akkor már jelenlévö nemzetközi Vöröskeresz kérésére kivonult,hogy ne tegyék ki támadásnak az akkora keletröl odaérkezett több mint 500.000 menekültet.Nök,gyerekek,idös emberek (civilek) akik az oroszok elöl menekültek nyugat felé. A háztetökre a Vöröskereszt fehér kereszteket festetett mielött a bombázás megindult.Azért kezdödtek a bombázások éjjel,hogy a jobbérzésü angol pilóták ne lássák ezeket a "humanitárus"  jeleket! Barbár módon szétbombáztak mindent,többek között a világ legszebb,legjelentösebb evangélikus templomát a "Frauenkirche"-t! A városban a bombázások alatt és után 1400-1600C° volt,olvadt a vas,a fém ami a képeken is látható!   A mostani megemlékezésen méltóságteljesen felvonuló tömeget (ca.12.000 ember!) többek között az nemzeti szociális párt,(NPD) tagjait,(és a rendörséget is!) az egész országból összeverbúvált,odaszállitott "antifasiszta" bedrogozott csöcselék kövel, sörösüvegekkel dobálta...

A "háborús büntett"

A "háborús büntett" fogalma, mint olyan, már önmagában anakronisztikus. Ezt a fogalmat a Nürnbergi "nemzetközi" bíróság ötölte ki, a vesztesek büntetésére, és saját bűntetteik elfedésére. Ők maguk, akik ítélkeztek, a saját büntetésüket részben már megkapták nem itt a földön, hanem a túlvilágon, az igazságot osztó Istentől. Az ártatlanul, hitben és nemzetükért, hazájukért és a Gonosz ellen való küzdelmükben meghalt áldozatok pedig elnyerték már jutalmukat, az örök életet.

Drezda 1945. február 13-15.

Kedves jimmy01! Én nem venném egy kalap alá Londont és Coventry-t Drezdával. Már csak azért sem, mert a Royal Air Force alighogy belépett Anglia a háborúba már bombázta is a német polgári célpontokat, jóval London és Coventry bombázása előtt. Én magam több,mint egy éve írtam le ezen a weboldalon, hogy 1944-ben Székesfehérváron egy amerikai vadászgép célbalőtt rám, holott pontosan láthatta, hogy kisgyerek vagyok, mivel édesapámmal kézenfogva futottunk óvóhelyünk felé. Mindezeket a háborús bűntetteket azzal ugyan el lehet intézni, hogy a háború kegyetlen, de ez kétélű érvelés. Ezt mondta Heller Ágnes professzorasszony, amikor vitába szállt TGM-mel a gázai mészárlás megitélését illetően. De akkor le lehet zárni a holokauszt vitákat is ezzel az egy mondattal. Történt, ami történt, a háború kegyetlen. Én azért óvakodnék Helle Ágnessel azonos véleményen lenni ebben a kérdésben. ( Persze sok másban sem értek vele egyet, de ez más lapra tartozik.)  Sajnos Drezda elpusztítása a XX. század egyik legjellemtelenebb, ha nem a legjellemtelenebb politikusának a parancsára történt, akit Sir Winston Churchill-nek hívtak.
Mebus

A hozzászólásomban nem

A hozzászólásomban nem minősítettem egyik felet sem a másik rovására. Mindössze arra akartam rámutatni, hogy a terror jelensége minden oldalon létezett. Túllépni sem akartam rajta azzal, hogy a háború kegyetlen és ezzel felmentést kap bárki is. A terror létezik most is, békeidőben, mint tudjuk. A háború csak a terror méreteit befolyásolja. S végül: semmilyen téren nem osztom Heller Ágnes nézeteit.

Heller Ágnes elvakultan magyargyűlölő zsidó

Néphazugságban, meg pár hasonló magyargyűlölő médiumban fröcsög.

Csak a háborús bűntetteket bűntetik paradox módon míg a nem háborús időben (értsd békeidőben, vagy a közvetlenül a leigázott népek kapitulálása után) civilek, vagy már foglyul ejtett hadifoglyok ellen elkövetett embertelen cselekedeteket nem.

Pedig egy kiszolgáltatott néppel szemben a győztes hatalmak gyakran már a háború vége előtt is csak "játszadoztak". Mindenki tudta, hogy a háborúnak vége, hiszen az amerikai bombázók szinte szabadon mozoghattak európa légterében a II. Világháború utolsó évében.
Ellenük már nem szálltak fel vadászgépek és nem volt aki légvédelmi oltalmat nyújtahott volna a civil lakosságnak. Ezt nevezem én barbár tettnek.
Ezt kell elítélni és bűntetni, valamint a győztes hatalmak randalírozásait, erőszakolásait, gújtogatásait, fosztogatásait, rombolásait, szadizmusait, kegyetlenkedéseit, stb.
Mert ebből bőven kijutott Erdélynek (lásd Vass Albert írásait), Magyarországnak, Németországnak.

Az amerikai bombázókra visszatérve: Többségük "legénysége" a nyugatra szökött és az angol agit-prop osztályok által hamis rémhírekkel feltüzelt elvakult "Heller Ágnes" -féle zsidókból "verbuválták".

 Ezt tudták itthon is a magyarok és a németek többsége is.
Ha nem is tudták, tudhatták abból, hogy kizárólag a civil célpontokat támadták pontosan a civil nőket, gyerekeket, időseket.

Így nem kell csodálkozni azon, hogy a magyar parasztság, akik nem ártottak senkinek, ha találtak egy lelőtt amerikai bombázót tele még élő zsidóval:
azonnal kiszedték őket, és mielőtt odaért volna a magyar, vagy német járőr hogy őrizetbe vegye, kegyetlenül kérdés nélkül a vasvillával szúrták többször át. Hiszen érthetetlen okból a magyar falvakat és egyszerű paraszt portákat is támadtak a  zsidóval teli "amerikai" bombázók.

,IDEJE LENNE.

Ideje lenne a számlát benyújtani ezért is .,

Nagyon szomorú

Nagyon szomorú, hogy több volt az agymosott úgynevezett baloldali tüntető.
Fogalmuk sincs arról, hogy valójában mi történt.Felért egy Hirosímával!!!
Szégyen, hogy mivé tették, a régen oly büszke németeket.

Ha belegondolunk hogy ezek

Ha belegondolunk hogy ezek utàn még van pofàjuk lassacskàn vissza szivàrogni németorszàgba a zsidóknak...A szégyent ezek tényleg nem ismerik.

egyetértek.

csak az a baj soha nem is fogod.
igen,a háború mindig kegyetlen dolog.csakhogy a németek a katonai célpontokat támadták,mig az angolok és amerikaiak KIZÁRÓLAG a polgári lakosságot!!!(drezda katonai rep.tere pl.teljesen érintetlen maradt miközben a városközpontból semmi nem maradt és minimum 250 ezer embert égettek el ezek az állatok.EZ VOLT A HOLOKAUSZT! Szó szerint.

Műfájdalommal a valódi ellen

Az egész holokauszt mesét éppen az ilyen Drezda-i angol-amerikai vagy  az oroszok Katyn-i mészárlásásainak elfedésére találták ki.

Terror

Drezda elpusztítása terrorcselekmény volt, mint ahogy London és Coventry bombázása is az volt. Az volt Varsó elpusztítása is. Az volt Hirosima és Nagaszaki értelmetlen elpusztítása is. Igaz, a háborútól nem várhatunk finomkodást, a kultúrális értékek, az ártatlan civilek, nők és gyerekek megóvását.
A háború a pusztítás szinonímája.

Terror

Csak az a baj, hogy ezen háborús bűntettek elkövetőit nem látom a hágai Nemzetközi Bíróság vádlottak padján!

Egyetértek

egyetértek.

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.