Si vis pacem, para bellum!

Dr. Drábik János: Miért parkol 4000 milliárd a nemzeti bankban, ha a gazdaság haldoklik?

Bár a Magyar Nemzeti Bank 100%-ig magyar tulajdonban van, de a nemzetközi pénzvilág utasításai szerint működik, nem tartozik felelősséggel a magyar Országgyűlésnek. Az államnak nincs semmilyen érdemi beleszólása a saját tulajdonába. A bankoknak már fizettünk 500 milliárdot. Az interjú folytatása Dr. Drábik Jánossal.
Fedezet nélkül gyártják a bankok a pénzt

– Beszéljünk kicsit a fedezetlen pénzről, hiszen mióta nincs aranyfedezet a bankok mögött, igen nagy mennyiségben árasztották el a világot virtuális, számítógépeken létező pénzzel!

– Van a világban egy világválság, mert a pénzügyi szervezetek bizalmatlanok, pontosan azért, mert a fedezetlen pénz óriási mennyiségét el kellett tüntetni, és a megmaradt pénz mögé pedig állami fedezetet kellett állítani. Át kellett terhelni az általuk levegőből előállított pénzt a lakosságra, hogy a lakosság munkája legyen mögötte a fedezet. Mivel a bankoknál van egyfajta bizalmatlanság, ezért a központi bankok központi bankja, a bázeli székhelyű Nemzetközi Fizetések Bankja, a BIS (Bank for International Settlements) kiadta azt az ukázt, hogy fel kell tőkésíteni a bankokat. A magyar bankoknak nincs szükségük erre, mert ez a bankkonszolidáció idején megtörtént. Az államtól akkor több mint 500 milliárd forintot kaptak, aztán a bankokat eladták a külföldi pénzintézeteknek, magyar bank alig van. Bár a Nemzeti Bank 100%-ig magyar tulajdonban van, de a nemzetközi pénzvilág utasításai szerint működik, nem tartozik felelősséggel a magyar Országgyűlésnek. Az államnak nincs semmilyen érdemi beleszólása a saját tulajdonába.

– Akkor ez a 25 milliárd dollárnyi IMF-garancia szépen megvan, senkinek nem kell.

– A bankok 600 milliárd forintot már lehívtak. De valójában nem kellett nekik. Azon a címen vették fel, hogy ezzel a pénzzel fogják a termelő gazdaságot hitelezni, így megőrzik a magyar kkv-szektor működőképességét. A multikat nem számítjuk ide, hiszen ők finanszírozzák magukat. De a bankok nem adnak kölcsön a termelő gazdaságnak, mert most olyan nagy a jegybanki alapkamat, hogy a náluk lévő fölös pénzt – összesen 4000 milliárd forintot – berakták a nemzeti bankba, vagyis a magyarországi központi bankba több mint 10% kamatra. Ha csak 10%-ot számolok, akkor is a kamat 400 milliárd forint, amit az állam a költségvetésből fizet.

– Tehát, ha jól értem, az IMF Magyarországnak összeállított egy garanciapénzt, hogy mi a gazdaságunkat működtessük, és ne legyen csőd. De a pénzt kereskedelmi bankok kapják, hogy a mi adónkból profitot termeljenek, és még csak oda se akarják adni nekünk?

– A termelő gazdaságok fuldokolnak a hitelhiányban, az állampolgárok se kapnak pénzt. Az ún. reformintézkedések célja, hogy további jövedelemátcsoportosítások történjenek a munkától a pénztőke felé. Illetve a még nem magánosított nagy elosztó rendszereket – iskola, egészségügy, TB – is privatizálni akarják.

– Térjünk át a nemzetközi válságra! Hihetetlen fedezet nélküli, más szóhasználatban virtuális pénzek árasztották el a világot. Most kipukkadt a lufi.

– A nemzetközi bankrendszer magántulajdonban van, és annak privilégiuma lett a korábban az államokat megillető pénzkibocsátás joga, így a bankok minden szabályozás alól ki tudtak bújni. Először a nemesfémfedezet volt a pénzkibocsátás korlátja, aminek rendszerét 1971 augusztusában megszüntették. Aztán korlát volt a kétféle bankrendszer: az egyik fedezett pénzzel működött, és a reálgazdaságot szolgálta ki, a pénzintézetek másik csoportját az ún. befektető pénzintézetek alkották. Ez utóbbiaknak a reálgazdaságban elérhető néhány százalék kamat és hozam nem volt elég. A levegőből előállítottak 700 trillió dollár virtuális pénzt, virtuális fedezettel. Ez a pénzügyi érdekcsoport most szeretné a saját hegemóniáját megerősíteni az egy-központból irányított világrendszer létrehozásával, amelyben az ő ellenőrzése alatt lévő globális központi bank működik.

– Ezt hogyan akarják véghezvinni?

– Szó van arról, hogy létrehoznának egy ún. ’global single currencyt’, vagyis egy egységes világpénzt. De előtte nagytakarítást kell végezniük, vagyis a fedezetlen pénzeket el kell tüntetniük. Stabilizálni kell a rendkívül ingataggá vált nemzetközi pénzrendszert. A fedezetlen pénzt úgy teszik fedezetté, hogy a bankrendszer a levegőből előállítja a pénzt, utána kölcsönadja az államnak, az állam pedig visszaadja adóval fedezett kamatozó pénzként, de támogatásként. Ajándékba! Az EU-s országok 3000 milliárd eurós ajándékot kaptak az utóbbi 6 hónapban. Amerikában ez a szám 4 trillió dollár, aminek a fedezete a mostani és a következő két-három nemzedék adója. Ez valójában horribilis csalás. Magyarországon ezt különösen kapzsi és gátlástalan módon hajtják végre, mert a társadalom nem képes ellenállni.

– Sokak szerint a magyar politikai elit korruptabb, mint a környező országok elitje. Nyilván ezt tagadják, de hát mégiscsak itt van a legkisebb ellenállás, végletekig fásult ország, telisteli ideológiai zűrzavarral.

– Magyarországnak rossz alkotmánya van. Vannak olyan rendelkezések, amelyek megakadályozhatták volna a nemzeti vagyon ilyen mértékű eladását, de azokat nem tartották be, mert nem kapcsolódott hozzájuk szankció. Nincs az országnak hosszú távú terve. 1988 óta nem készítettek vagyonleltárt. Egyszer sem készítette el az Országgyűlés az államháztartási mérleget, holott ezt évente kötelessége lett volna megtenni. Csak költségvetés készült, de ez nem azonos az államháztartás egészének a mérlegével. A jelenlegi milliárdosok a régi pártállami nómenklatúra középső, technokrata szintjéről jutottat el idáig, nyilván ők a leginkább elkötelezettjei a nemzetközi pénzvilágnak, hiszen hasonló módszerekkel lettek milliárdosok, mint annak a tagjai.

– Más kelet-közép-európai országban mi történt?

– Máshol egyrészt reprivatizációt hajtottak végre, másrészt a nemzeti vagyon mindössze 60-65 százalékát privatizáltak, a többit megtartották köztulajdonban. A vezető réteg zöme nem külföldi, hanem helyi, hiszen ott működnek helyi irányítású cégek. A magyar cégeket viszont beolvasztották a multinacionális vállalatokba. A külföldi jogcímtulajdonosok – akik igényt tartanak profitra, kamatra, tőkejáradékra és támogatásokra – minden évben leszívnak Magyarországról nettó 15 milliárd eurót. Ez az 50 ezer milliárd forintra rugó külföldi követelésállomány jogosultjainak, a multiknak, bankoknak, befektetőknek az évi nyeresége. A jelenlegi alkotmány semmilyen eszközt nem biztosít a magyar lakosságnak arra, hogy a törvényesség és az alkotmányosság keretei között tudjon védekezni ez ellen a folyamatos pénzügyi fosztogatás ellen.

Saját forintból kellene autópályát építeni

– Ön második honfoglalásról beszélt, amit pénzügyi módszerekkel lehetne megcsinálni.

– Ha Magyarország tényleg nagy bajban van, mert állítólag államcsőd szélén áll, akkor miért kellett 2008-ban 6 milliárd eurót adni a multiknak ajándékba állami támogatás címén? Egyébként ezt tervezték be az idén is. Azt szokták mondani, hogy óriási kár lenne, ha elmennének a multik. Ez tévedés vagy tudatos megtévesztés. Melyik multi olyan ostoba, hogy a bagóért megszerzett vagyonát, gyárát itt hagyja? De ha megtenné, nagyon jól járna az ország, mert a multik rendkívül drágán kevés munkahelyet teremtenek, adót pedig alig fizetnek. A befizetett adójukat eddig ugyanis ellensúlyozta az adókedvezmény, és a semmivel sem indokolható állami támogatás. Gyakorlatilag a multik ingyen használják a magyar munkaerőt, akiknek a fizetése a nyugati átlagbérek egynegyede, ingyen használják a természeti környezetet, rongálják az útjainkat, szennyezik a levegőnket, a vizeinket. Ennyi pénzért a magyar kkv-szektor sokkal több munkahelyet teremtene, és sokkal több adót fizetne, hiszen az egyik legnagyobb probléma, hogy 1,2 millió ember nem tud munkához jutni, és ha nem dolgozik, akkor segélyből él, nem fizet adót.

– Ez csupán egy momentum. De mit kellene alapvetően tenni?

– Az államnak a monetáris hatáskört az alkotmányos rendnek megfelelően vissza kellene vennie. Erre azt szokták mondani, ha az állam pénzt bocsát ki, és a termelő gazdaságnak ad pénzt, amely értéket állít elő, akkor nagy infláció lesz a vége. De ha ezt a pénzt a bankok bocsátják ki, akkor szerintük nincs infláció. Ezt iróniának szántam. Pedig az állam kibocsáthat pénzt, ha azt konkrét termelőfeladatra, gazdaságélénkítésre vagy infrastruktúrafejlesztésre szánja. A pénzt pántlikázva előre kidolgozott célra szabad csak felhasználni. Az ilyen pénzkibocsátás azért nem okoz inflációt, mert a projektek végén előálló kapacitásnövekedés, a megépülő új objektumok, a létrejövő többlettermékek és új szolgáltatások értéke fedezi a kibocsátott pénzt. Ez egyébként japán találmány, így építették újjá a földrengéssel elpusztított Tokiót 1924-ben, de 1997-ben is alkalmazták, amikor a tokiói ingatlanpiac összeomlott. A németek kétszer is alkalmazták, emellett de Gaulle és Roosevelt a New Deal idején fordult ehhez a módszerhez. Kínában a néhai Teng Hsziao-ping óta működik így a gazdaság. A módszer multiplikátor hatása az, hogy százezrek válnak segélyezettből adófizetőkké, megugrik az állam jövedelme, több pénz lesz szociális feladatokra is.

– Nemrég Londonban tartották a G20-as csúcsot. Mindenféle bulvárízű dolgot hallottunk, hadd csámcsogjon a jónép nálunk. Nyugaton már az átlagpolgár is többet tud a világgazdaság folyamatairól, de mi még csak ott tartunk, hogy kivesszük a kártyával a pénzt a bankautomatából. Miről tanácskoztak ott valójában?

– Londonban többek között arról beszéltek, hogy létre kell hozniuk az egy-központból irányított világrendszert. Ehhez szükség van stabil világpénzre és egy globális központi bankra. Valójában az lenne az érdekük, hogy a dollárrendszert összeomlasszák, mert másként nem tud az Amerika színeiben működő nemzetközi pénzkartell megszabadulni a felhalmozódott óriási adósságától. Kínának sohasem fogják tudni megfizetni azt a 2 trillió dollárt, amellyel jelenleg tartoznak neki. Ezt a pénzt el kell inflálni. A dollárrendszer összeomlása azonban óriási társadalmi feszültséget okozna az USA-ban és az egész nemzetközi rendszerben. Valóban meg kellene szabadulni a dollártól, de fokozatosabban és nem óriási világcsőd közepette. Azzal kísérleteznek, hogy az új világpénz kibocsátását az IMF-re ruházzák. Fel akarják éleszteni meglévő, de alvó jogosultságát SDR kibocsátására. A G20-k felhatalmazták az IMF-et, hogy 250 milliárd dollár értékben kibocsáthasson SDR-t, amely szintetikus világpénznek tekinthető speciális lehívási jog. Ezt fejezi ki a neve is: Special Drawing Rights. Ez az elgondolás bizonyos fokig Kínának is rokonszenves. De ez a pénzvilág igazi urainak – a Rothschildoknak, Montefioréknak, Oppenheimereknek, Warburgoknak, Rockefellereknek és társaiknak – nem tetszik. Azt szeretnék, ha továbbra is a bázeli bank, a BIS maradna a központi bankok központi bankja, amely egyébként a Rothschild-ház érdekeltségi körébe tartozik. A világeliten belül is rivalizálás zajlik, és még nem lehet tudni, hogy mi lesz a küzdelem vége, mert hangsúlyozom, hogy a válság a mélyülő szakaszában van! Még nem lehet tudni, hogy mikor és hogyan ér véget.

Forrás: ingatlancom

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Drábikot már csak kritikával érdemes olvasni...

Meg kell említeni azt a tényt, hogy a reálgazdasának az áru és szolgáltatás cserekereskedelméhez kevesebb pénzre van szüksége mint az össztermék, hiszen amikor már több a csereérték mint amit egyáltalán ki lehet cserélni, akkor már a cserefunkció átalakul hatalmi funkcióvá. Jelenleg a világban pénzként funkcionáló aggregátumokból sokkal több van mint a világ összes évi bruttó terméke. Tudomásom szerint több mint harmincötször nagyobb mennyiségű pénzaggregátum létezik mint a világ GDP-je. Ez gerjeszti a felvásárlási félelmet, hiszen nem csak Magyarország felvásárlására van elegendő pénz, hanem így gyakorlatilag a világ össztermékét is többszörösen fel lehetne vásárolni. Akkor vajon miért mondja Drábik azt, hogy  "A termelő gazdaságok fuldokolnak a hitelhiányban"?

Ezeket a hatalmas mennyiségű pénz aggregátumokat nem csak a magántulajdonú bankrendszer hozta létre. Drábik valamiért kifelejti az államkötvényeket, 25,5 trillió dollár értékű államkötvényt az államok bocsátottak ki és még 250 trillió egyéb fedezetelen állami adósságok vannak monetizálva amelyek szintén részei a fedezetlen pénzrendszernek. Drábik folyton azt mondja, hogy "A nemzetközi bankrendszer magántulajdonban van, és annak privilégiuma lett a korábban az államokat megillető pénzkibocsátás joga, így a bankok minden szabályozás alól ki tudtak bújni." De tudni kell, hogy a "A levegőből előállítottak 700 trillió dollár virtuális pénzt" ez esetben nem a magánbankrendszer bocsátotta ki, hanem az amerikai Állam. Számomra épp a válság bailout-al történő kezelése értette meg azt, hogy hamis kritérium a problémát csupán a tuladjonformák harcából megérteni. Tudnillik állami és magántulajdonú forma is megjelenik a kétszintű bankrendszerben. Mint látszik, az Államok elsősorban a bankok megmentésére mutatnak egyértelmű elkötelezettséget. Mit gondolnak vajon miért? Tudnillik az állam egy olyan entitás amit nem lehet megmutatni egyértelmüen, hogy mi is az. Így ha az ember mégsem része az Államnak és az csak hatalmi eszköz, akkor az állam eladósodottságának felmutatása pont hogy végső funkciója lehet az államnak. Ugyanis minél több adósságot tud felmutatni az Állam, annál könnyebb a diskurzustérben arról beszélni, hogy miként vethető ki nagyobb sarc ami végül is a speciális érdekeknek hasznára az Állam be is hajt.

A pénzrendszernek a tulajdonformájára terelni a vitát merő megtévesztés. Ez is csak arra jó, hogy a jelenlegi pénzrendszer problémáinak a valódi okát elfedjék. A valódi probléma a hitelexpanzió ami a korlátlan pénzteremtés lehetőségét hozta el az emberiség számára. A kétszintű bankrendszer mely most magán és állami tulajdonú kizárólagos monopólium, rendelkezik azzal a képességgel, hogy nem a saját megtakarításaikból állítja elő a gazdaság vérkeringési rendszeréhez szükséges pénzt, hanem csupán meghitelezi a munkáját annak a reálgazdasági szereplőnek akit tulajdonképpen kizár a pénzkibocsátás jogából. A hitelt nyilván nem állíthatja elő a reálgazdasági szereplő, ezért annak visszafizetésére újra e hatalmi monopóliumhoz kell forduljon. De tudni kell, hogy a reálgazdasági szereplő reálérték megtakarításait is lehetne monetizálni, s az lenne az igazi pénz amit nem lehet inflálni. Más szóval a pénz előállítás is ugyanolyan munka kellene legyen amit a reálgazdaság állít elő. Természetesen az Államhatalom is meg a nemzet tagjai is így munkával állítanák elő a pénz fedezetés és csak előállítása után lenne belőlle pénz. A lényeges különbség a jelenlegi hitelpénzrendszerhez képest, hogy a mostani pénz amikor előáll akkor még nincs kitermelve a fedezete, tehát a jelenlegi pénz irányítja a reálgazdaságot mert utánna kell annyit dolgozni amennyit a tisztelt illetékesek szabályoztak monetáris politikával, s ha már azt a szintet nem tudjuk ledolgozni, akkor jön a pénzválság, mint most is.
 A megtakarítás alapú pénz esetében csakis annyi pénz keletkezik amennyit már megtakarított a reálgazdaság, így tehát nics meg az a kényszer, hogy többet termeljünk mint a pénzaggregátumok. Vagyis a pénz nem diktálhatja a reálgazdaság növekedési ütemét, tehát nem jöhet létre először a pénz mint jel, s csak utánna a fedezete. Természetesen a mostani módszerben fel lehetett pumpálni a gazdaságot, el lehetett érni, hogy az alattvalók többet termeljenek, de hát mindenáron ehhez kell nekünk ragaszkodni?!

A másik probléma amiről sem Drábik, sem a hazai közbeszéd sajnos nem beszél az maga az inflacionizmus.
Drábik azt állítja, hogy ha az állam állítaná elő a semmiből a pénzt, akkor az jobb lenne mint a jelenlegi és nem okozna inflációt. Ez enyhén szólva naív vélemény, ugyanis a jelenlegi válság okozásában nagy szerepet játszott az a tény, hogy amerikában az építkezési iparba is túl sok pénzt pumpáltak. A Fannie Mae és Freddie Mac mint két államilag támogatott szuperkorporáció lett létrehozva.
Bizonyára ismerik Drábik Úrnak a Geselli negatív kamatos pénz javaslatait. Azt állítja róla, hogy az nem okoz inflációt. Ez nem igaz, tudnillik a Harvari egyetem professzorra, Gregory Mankiw (aki még Bush volt tanácsadója is volt), most a FED elnökének pontosan ezt a Geselli negatív kamatos módszert ajánlja, mert már csak ez lenne az utolsó eszköz amivel Ben Bernanke elötelezheti magát a sokkal nagyobb infláció mellett.
Itt a bizonyíték: http://www.nytimes.com/2009/04/19/business/economy/19view.html?_r=2

Drábik azt mondja, hogy a többlettermelés kitermeli a fedezetét a megteremtett pénznek, tehát ha az állam csinálja ezt és nem a magánbankok, akkor minden rendben van vele és nem lesz infláció. Drábik csak azt látja, hogy a magánbankok meggazdagodnak, de a valóságban ezen kívül van egy lényegesebb probléma, hogy valahonnan jön a pénz s a körforgási láncban van egy belépési pontja, vagyis valaki élvezi annak az előnyét, hogy a semmiből volt megteremtve. Tehát valaki értéket kap érte anélkül, hogy saját megtakarításait kellett volna adja érte. Ha túl sok az ilyen ingyen szerzett előny ami a pénz forgalomba kerülésével kerül be a rendszerbe, akkor a reálgazdaság többlettermelése egy adott ponton már nem bírja kompenzálni. Ez maga a piramisjáték, valakik előnyét akik hamarabb hozzájutnak a könnyű hitelhez kifizetik azok akik később juthatnak hozzá, ráadásul ők már csak értékét vesztetten jutnak pénzhez. Időben és kézről-kézre számolva minél nagyobb a távolság a pénz forrásától, annál nagyobb a vesztesége annak aki a lánc vége fele jut a pénzhez. Drábiknak az a feltételezése, hogy a reálgazdaság többlettermelése mindig tudja kompenzálni a hitelkibocsátást, más szóval csak annyit szivattyúznak (lopnak) el a reálgazdasági szereplőktől amennyinek a fedezetét meg tudják termelni. De hát könyörgöm, jelenleg is ez a működési elve a központi bankoknak! Tudnillik észre kellene venni, hogy itt úgy tudnak értéket átszivattyúzni, hogy azt elkerülni nem lehet. Annyi különbség van az inflacionizmus és a kamatos-kamat között, hogy a kamatot csak az fizeti aki tudatosan felveszi a hitelt, de az infláció az a sarc amit mindenki fizet, valódi kollektivista teherelosztás. Szóval nemcsak az a lényeg, hogy valakiknek monopólium jogának folytán könnyű meggazdagodási lehetősége keletkezik (kollektivisták szoktat mindig csak eddig jutni). De ha mindig egyre több és több pénzt teremtenek, s tegyük fel azt mindig szétosztják a gazdaságba akkor még nem oldódik meg a probléma. Attól még mindig a valódi probléma a túl sok pénz lesz, vagyis az átlagemberek reálértékben mért megtakarítási képességei nem növekszik, hanem az időben gyorsulóan növekvő pénzmennyiség egyre nagyobb de más feszültségeket okoz. A gazdasági hatalom akkor is centralizált marad és csupán politikai kapitalizmus valósulhat meg. A kommunizmus egyéként politikai kapitalizmus volt.

Drábik is amit javasol az lényegében nem különbözik attól ami most van. A kétszintű bankrendszer magán és állami tulajdonú szereplői közül kiválasztani az egyiket aki ellen kiállunk, de úgy hogy a másik szereplőt közben vakon védjük, teljesen értelmetlen egyhelyben toporgás. Ez az ami miatt a nemzet egyhelyben toporgó tehetetlenségben senyved. Ugyanis maga az Állam az ami biztosítja e rendszer működését, holott másképp sokkal hatékonyabban tudná kontrollálni a pénzrendszert.
Jelenleg a kétszintű bankrendszerben az állam és a magánbankok egy szerves egységet alkotnak. Ebben az egységben van elég sok belső ellentmondás, de annak feloldásában ne már mi a pénzelőállításból kizárt reálgazdasági alávetettek legyünk a megtévesztettek, hogy az egyik pártjára álljunk a másik ellen amikor ők összefogtak ellenünk. A tény az, hogy ez az a monopólium ami biztosítja a gazdaság kalkulációs eszközének (a pénznek) a jövőből a jelenbe történő transzferját (ez maga a hitel). Ez pedig mindig is inflációt okoz és értéket szivattyúz át az emberek megtakarítási képességeiből. Ha a megtakarítási képessége csökken a lakosságnak, akkor hónapró-hónapra s napról-napra él a reálgazdasági szereplő. Tehát csökken az a mozgástér amiben az ember egyre feszültebben, rabszolgaként éli meg az életét. Ha a megtakarítási képességeiket az embereknek nem szivattyúznák el inflációval (rejtett adóval) és közvetlen adóval, akkor az emberek képesek lennének úgy élni mint eleink, sokka nyugodtabban. Hiszen időben nagyobb volna a mozgásterük, a megtakarításaik lehetővé tennék, hogy fenntartható életre rendezkedjenek be.
Valljuk be az Állam is az egyik aktora annak a folyamatnak ami egy évszázada rontja a gazdaság vérkeringési rendszerét. A G20-ak is akik létre akarják hozni a világ központi bankját, azok is Államok képviselői, nemde?! Akkor meg miről is beszélünk?!

Apropó "a piac megbukott" mondáshoz .... ha a gazdaság vérkeringési rendszerébe az évi bruttó termelésnek a nagyarányú többszörösének értékével fecskendeznek be pénzt (erről írtam az elején), akkor már nem is létezhet piac, hanem hatalomgazdaság. Hiszen mindig van olyan pénzforrás amiből több pénz áll elő mint a világ összterméke egy adott évre (GDP), akkor mi is cserél gazdát egyenlő feltételekkel??! Egy aljas hazugság, hogy a piac okozza a gazdasági válságokat. A valódi piac az amiben az emberek adnak és vesznek és a gazdaság vérkeringésnek az anyaga (a pénz) szintén a reálgazdaság állítja elő. Ehhez képest amit ma piacnak neveznek, WTO, WorldBank, IMF által erőltetett privatizálások, csupán hatalomgazdasági intervenciók. Pont, hogy ezeket a világállami intézményeket kellene megszüntetni, de ehhez képest a balga tömeg pont azt szídja amivel saját kezébe vehetné az irányítást. Hiába lesz itt kétszintű parlament is (amúgy azt támogatom) ha a gazdaság vérkeringési rendszerének kontrolljából ugyanolyan aljas módon kizárják az embereket mint most.
Olyan álságos dolog egy kórusban hallani nemzeti érzelmű megmondóinkat Soros Györgyel, akik mindannyian azt mondják a piac megbukott. Sajnálom, hogy mindannyian bevesszük a dumát amit a szánkba adtak, ugyanis a valódi szándék az, hogy az emberek az utolsó időkben már ne adhassanak vehessenek szabadon, csakis akkor ha felülről ezt megengedik nekik. A mai magyar társadalom újra kezd menetelni egy önpusztító kollektivista modell felé, mert egy trükkös szdsz-nek szép lassan sikerült bezavarni a kollektivista sarokba a nemzetet.

Szóval az a konklúzióm, hogy amiért még nagyon fontos foglalkozni a pénzrendszer problémáival és ezt Drábik tesz is, az nem jelentheti azt hogy vele szemben elnézünk minden tévelygést, trükköt. Egy ideig amikor már láttam, hogy bizony vannak problémák a javaslataival, azt gondoltam magamban, nem baj de legalább a pénzrendszer problémákról beszél valaki. De most egyre jobban látszik, hogy máris megvezettek bennünket (itt nem konkrétan rá gondolok, hanem saját magunkat is gerjesztjük, megtévesztjük) s egyre távolabb kerülünk az érdemi javaslatoktól. Hát akkor lassan ideje lenne már nem csak egyhelyben toporgáshoz vezető téves eredményekre vezető javaslatokat is megfogalmazni. Ugyanis van egy olyan lehetőség, hogy el-el sajnáltatjuk magunkat, keresve valami külső távoli ellenséget, de ha a javaslataink nem állják meg a helyét, akkor csak a változás reménye marad meg. Az az ami, vagyis a remény hal meg utoljára, s a nemzet meg annál korábban.

"Drábik valamiért

"Drábik valamiért kifelejti az államkötvényeket, 25,5 trillió dollár értékű államkötvényt az államok bocsátottak ki és még 250 trillió egyéb fedezetelen állami adósságok vannak monetizálva amelyek szintén részei a fedezetlen pénzrendszernek."
 
Persze hogy "kifelejti"... Egyàltalàn nem mindegy nekunk hogy az àllam bocsàjt ki pénzt vagy a magànbankok.  Főleg nem ugyanannyiba kerül az àllamnak és az adofizetőknek. Egyszeruen nem kivànjuk hogy magànbankok virtuàlis fedezetlen pénz kölcsönzésével pénzt nyerjenek màsok reàlis munkàjàbol, és még kevésbé ha zsidó bankàrok zsebèbe vàndorol ez az indokolatlan haszon.Igazàbol nem talàlom normàlis dolognak hogy létezzenek magànbankok. Ez teljesen àllami irànyitàs alatt kellene legyen. Igy a pénzkibocsàjtàs is.

egyáltalán nem mindegy, hogy az állam hogyan irányítja.

Én a legfontosabbnak azt tartom, hogy fedezetlen pénzt senki se bocsásson ki, még az állam sem.
Az rendben van, hogy állami ellenőrzés alatt kell legyen a pénzrendszer, s ezt a legjobban a 100%-os fedezet ellenőrzésével teheti meg az állam.
Amennyiben 100%-os reálfedezettel áll elő a pénz, úgy nem a bankok teremtik a pénzt, csak kezelik, hiszen előbb elő kell állítani a fedezetét és nem csak azt követően.
Nyilván ilyen környezetben nem úgy gazdagszik a bank. A bank legyen csak egy ugyanolyan kezelője a pénznek, mint régen volt a Posta.
Szóvel egyáltalán nem mindegy, hogy az állam hogyan irányítja, mert amiért az Állam még nem tud eladósodni, de attól a nemzet még igen, ha a játékszabályok ugyanolyan rosszak mint most. Vagy előbb kell még egy kisérleti korszak, kell még újrakezdeni a leckét? Dehogyis, még az Aranybullában is megtiltották a pénzrontást.

A nemzetközi pénzügyi közösség, a Morgan ház, Rockefellerék és a Rotschildok az Államot használták fel saját előnyükre, kiiktatva a kis bankokat amelyek még reálfedezettel dolgoztak. Amerikában sokáig ellenálltak, de végül is sikerült létrehozzák a központi bankot. Mindig úgy kezdődött a kifosztás, hogy előbb valamilyen vélt jogcímen kizárták a népet a Jogokból, s aztán majd az Államot szépen felhasználták a speciális érdekek arra, hogy csakis nekik legyen boldogulásuk. Ez mindig is így sült el. Lásd kommunizmus, az Állam nevében elkobozták a nemzet megtakarítási képességeit, termelő eszközeit, aztán egy ideig ott tartották abban az ideiglenes tulajdonformában. Miután eltelt annyi idő, hogy a tömeg úgysem lázad fel, belenyugodott már az államosításba, akkor szépen tovább privatizálták. Bár újra magántulajdon formába vándorol sok vagyok, de mint már említettem nem a tulajdon pillanatnyi formája a kulcs, hanem a tulajdonváltásoknak a teljes folyamata s annak jogossága. 1945-ben még 60%-os állami tulajdon volt, majd 1988-ban már 94%-os állami tulajdon. Most újra kevés az állami tulajdon, de lényegében nem történt más mint egy kétlépcsős tulajdontranszfer. Közben a tömeg meg azt hitte, hogy állami tulajdonban biztonságban van a nemzet vagyona. Kiderült, hogy gyakorlatilag nem rendelkezik vele. Őszintént, akkor most ezek után van értelme vitázni még azon, hogy mikor lopták el a nemzet vagyonát? Most vagy már régen elkezdődött és folyamatosan zajlik?

Miért van az, hogy a világállami intézmények is végső soron a kegyelt speciális érdekeknek mégis privatizálja a nemzetek vagyonát? Vajon a Világállamban nem lesz magántulajdon? Valamiért mégis a magántulajdont tartják leghatékonyabbnak abból a szempontból, hogy el ne lehessen venni azt a népektől. Ezért a világállami intézmények nem véletlenül végső soron magántulajdon formába helyezik el az elsinkófált (privatizált) vagyonokat. Most akkor a magántulajdon a hibás, vagy a privatizáció? Az utóbbi a romboló, mert abban először az állami funkciót használták a nemzetek megtakarításainak a pufferelésére, (a kommunizmusban szó szerint elkobozták). A előbbit pedig sokan azért tartják rosszabbnak mint az állami tulajdont, mert nem értik meg, hogy a gazdaság vérkeringési rendszere csupán a fő probléma. Mellesleg az a véleményem, hogy a tulajdonforma nem is számít, jó a magán és a köztulajdon is, akkor ha a köztulajdon valóban önkéntes alapon jött létre.

  "Én vagyok a jó pásztor: a jó pásztor életét adja a juhokért.
  A béres pedig és a ki nem pásztor, a kinek a juhok nem tulajdonai, látja a farkast jőni, és elhagyja a juhokat, és elfut: és a farkas elragadozza azokat, és elszéleszti a juhokat.
  A béres pedig azért fut el, mert béres, és nincs gondja a juhokra. " - János Evangéliuma 10:11-13

Az előbbi példabeszéd Jézus szava volt. Ez is arról tanúskodik, hogy a magántulajdon régen is elfogadott gazdasági forma volt. Megdöbbentő módon vannak akik Jézust kommunistának állítják be, pedig a kommunista nem arra törekszik, hogy a saját megtakarításaiból adjon a rászorulóknak (amint az Jézus tanította), hanem arra törekszik, hogy politikai úton miként vehet el egyesektől, hogy másoknak adhasson és ezért politikai érdemeket begyűjtsön.

Nem kell meglepődni azon, hogy az Állam fejlődéstörténetében abba az irányba tart, hogy egyre magasabb szinten hozza létre az uralmi szerkezetet. Konkrétan világállami monstrumban fog kiteljesedni. Már most is a magyar nemzet nem rendelkezik sok állami jogosultságokkal. Például monetáris jogokkal sem. S mi van ha megvalósul az a közakarat, hogy csakis az Állam teremthet pénzt, miközben már most a monetáris jog átkerült az EU szintre. Már csak a Liszaboni szerződést fogják valahogy érvényre juttatni és akkor nemzetállamról kár is vitázni, mert az Állam akkor de fakto az EU lesz. Kérdem én akkor is úgy fogjuk látni, hogy az Államnak legyen kizárólagos joga a pénzt teremteni, ráadásul a semmiből? Már most a magyar Állam (mint mondtam nem teljes funkciókkal már) úgy viselkedik mintegy helyi fiókszervezete az EU-nak vagy Világállamnak. Lásd IMF kölcsönök és megszorítások!

Jézus megkísértésében a harmadik legnehezebb elem a világ irányítására való csábítás volt. Mint tudjuk azt is elútasította. Ha valóban az Államhatalom erősödése lett volna a megoldás, akkor joggal gondolhatnánk, hogy Jézus aképpen cselekedett volna. Akkor szó se lenne kisértésről, hanem megoldásról. De mint tudjuk Jézus soha sem gondolkodott erős hatalomban.

  "Szabad-é nékünk adót fizetnünk a császárnak, vagy nem? Ő pedig észrevévén álnokságukat, monda nékik: Mit kísértetek engem?
  Mutassatok nékem egy pénzt; kinek a képe és felirata van rajta? És felelvén, mondának: A császáré. Ő pedig   monda nékik:
  Adjátok meg azért a mi a császáré, a császárnak, és a mi az Istené, az Istennek. "- Luk 20:22-25

Most akkor az adóról vagy a pénzről monda, hogy ami a császáré? Akkoriban az államhatalmat a császár gyakorolta és a pénzt amin a császár képe volt, azt maga a császár verette.
Jézus mégsem tekintett a császár pénzére mint közpénzre. Sőt ami méginkább elgondolkodtató, hogy a császárt még csak Isteni eredetűnek sem tekintette.
Pedig sokan azt mondják, hogy magyar szokás szerint az Állam az Isteni eredetű.

" A fedezetlen pénzt úgy

" A fedezetlen pénzt úgy teszik fedezetté, hogy a bankrendszer a levegőből előállítja a pénzt, utána kölcsönadja az államnak, az állam pedig visszaadja adóval fedezett kamatozó pénzként, de támogatásként. Ajándékba!"
 
Azt hiszem nagyon sokan most màr megértették ezt az egész vilàgon hàla az internetnek, és a következmények nem fognak elmaradni (nem is hosszu tàvon) ami nagyon kellemetlen lesz a "pénzvilág igazi urainak". Ki is mondta egyszer hogy a zsidók jól tudjàk hàny lépést tehetnek meg veszély nélkul előre, de képtelenek megàllni hogy ne tegyenek egy lépéssel többet...

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.