Si vis pacem, para bellum!

Attila vára előkerült vagy lakópark lesz belőle?

Ha hitelesek a rendelkezésre álló korabeli metszetek,  ha ügyesen faggatjuk a köveket, s ha jól értelmezzük a légi felvételeket, akkor több mint valószínű, hogy Lánszki Imre agrármérnök egy szenzációs felfedezés kapujában áll. Úgy tetszik ugyanis, hogy megtalálta Szikambriát, azaz Ősbuda várát, Attila és Árpád egykori székhelye. A mai magyar történettudomány nem kedveli a szenzációkat. Jó példa erre a hihetetlenül elmérgesedett Petőfi-ügy vagy a magyarság őstörténetének kérdése. Kiszely István professzort kiszorították a tudományos életből, a magyar őstörténet hivatásos és amatőr kutatóit pedig egyszerűen agyonhallgatják.

A felhalmozódott tabutémák közé sorolható az ôsi szkíta vár kérdése is. A történettudomány hivatalos álláspontja szerint Székesfehérvár volt az Árpád-kori magyarság szakrális és katonai központja, a ma ismert Buda várát pedig csak IV. Béla kezdte építeni 1256-tól, minden más feltételezés sarlatánság.

A merev akadémiai álláspont szerint természetesen elég sok sarlatán élt és él Magyarországon. Több kutató mellett annak kellett lennie például Arany Jánosnak is, aki elhíresült költeményében emlékezik Ôsbuda váráról... Ô csak szellemi támaszt adott azoknak, akik a valóságban erdôk, hegyhátak, bozótos rétek legapróbb szegleteit is átkutatva igyekeztek a valaha volt Szikambria, azaz az ôsi Buda, az ôsi vár nyomára találni.

Lánszki Imre agrármérnöknek, a  Környezetvédelmi Minisztérium kabinetfônökének azt tanácsolta több barátja és ismerôse, hogy ne erôltesse Ősbuda ügyét, mert tönkreteszik. Nemcsak amatôr történészként – mert még ez lenne a legkevesebb –, de tanult szakmájában is perifériára szorítják. Lánszki Imre ugyanis szenzációs felfedezést tett. Ha igaz, akkor rábukkant Szikambriára, Attila várának megmaradt nyomaira. Ez volt az a vár, amelybe – Anonymus tudósítása szerint – Árpád megérkezvén, elámult annak nagyszerűségén, s ahol ősapja, Attila király örökét elfoglalva, berendezkedett. Ha a lelet bizonyságot nyer, az azt jelentené, hogy alapvetôen új emlékek kerülhetnének elô a magyarság Kárpát-medencei jelenlétével kapcsolatosan,  illetve a szkíta–magyar-folytonosságról, és Árpád-kori történelmünkrôl. Mindez befolyásolhatná a magyarság önmagáról alkotott képét, kézzelfoghatóvá, tapinthatóvá tenné azokat a gyökereket, melyeket úgy tûnik, szándékosan vágnak el a ránk telepedô hatalmak, legyen szó a Habsburg-házról, Moszkváról vagy a globalizmusról.

A globalizmus szellemi és fizikai terjeszkedése egyébként egy olyan agglomerációs településrôl is jól látszik, mint a 8 ezer lelket számláló Budakalász. Kétségtelenül szép neve van ennek a községnek,  az ember óhatatlanul is arra következtet belôle, hogy valamikor komoly gabonatermesztés folyhatott a falu körül – noha szó sincs errôl. II. József idejében a bécsi vezérkar katonai térképeket készíttetett Magyarországról. Ezeken a térképeken még említik Buda kalázként  a települést, ami azért olyan érdekes, mert a kaláz szó törökül várat jelent. Több régi írásos emlék is utal arra, hogy valaha vár állott ezen a környéken, méghozzá nem is az Árpád-kori magyarok, hanem Attila vára. Mahmud Terdzsüman szerint 450 körül építtetett itt erôdítést magának egy hegytetôn a nagy hun király. Falai a Dunára néztek. Attila nyilvánvalóan egy jól védhetô, nyugodt helyre vágyott. A Nagy-Kevély elôterében megbúvó várat megtalálni is nehéz lehetett, nemhogy bevenni. Kézai Simon szerint hosszú-hosszú évszázadokkal késôbb a tatárok is csak úgy tudták megvívni, hogy hatalmas máglyákat raktak körülötte, s a lángok átkaptak a várra.

De ne ugorjunk ennyire elôre az idôben! Ezt a várat tehát Árpád is használta.  Árpád népe Megyernél kelt át a Dunán, és Attila várában telepedett le. Márpedig ez akkor csakis a Duna túloldalán levô Ôsbuda vára lehetett, amely ezzel a betelepedéssel az akkori magyarság szakrális, állami és katonai központjává vált. Anonymus szerint Attilát az ôsi vár mellett temették el, egy patak forrásánál, és Árpád sírja is ott van nem messze Attila sírjától... 

Lánszki Imre, aki Budakalászon lakik, gombászni indult a környékre, amikor a Nagy-Kevély elôtti névtelen hegy erdejében különös kövekre lett figyelmes. Valami azt súgta neki, hogy ezeket a köveket nem a természet formálta olyanná, amilyenek. Jobban körülnézve egy sor helyiség nyomára akadt, olyan jelekre, amelyek egykori falakra utaltak. Például csiszolt és pontosan egymáshoz illeszkedô kövekre. Az egyiken ferde díszítésmintákra is akadt, egy történész ismerôse szerint ilyen motívumokat a törökök alkalmaztak.

Talált aztán teljesen lapos, szabályos téglalap alakú követ is, amely például egy sír fedôlapja lehetett. Aztán ráakadt egy olyan kôre is, amelybe mély és szabályos lyukat vágtak, mintha csak egy kapu sarkának forgóhelye lenne. Felfedezett egy bejárati lépcsôt, valamint olyan köveket, amelyeken égetett máz található. Ráadásul a hegy lekúpolt tetején úgy érezte, mintha valami hatalmas belsô udvarba toppant volna.

Lánszki Imre kutatni kezdett. Körülnézett a vára alatti fennsíkon is, Anonymous ugyanis megemlíti, hogy itt volt valamikor az elsô magyarországi pálos kolostor, vagyis az Alba Ecclesia. Anonymus szerint emellett, egy  patak forrásánál temették el Attilát. Lánszki Imre olyan kövekre akadt például a feltételezett  kolostor helyén, amelyeken különféle díszítôelemek vannak, és árulkodónak találta azt a két nádfoltot is, amely szerinte csakis betemetett kutak helyén nôhetett.  Látott bizonyos nyomokat, a föld enyhe bemélyedéseit, amelyek egy kápolna alapfalaira utalhatnak.

Lánszki Imre szerint a közelben fekvô Ürömön még ma is ôrzik egy közeli vár emlékét a szájhagyományban, igaz, csak nagyon halványan. Bonfini azonban még megemlékezett róla, leírta, hogy Mátyás útban hazafelé Visegrádról Budára megpihent néhány napra Ôsbuda várában. Bonfinirôl késôbb azt állították, hazudik. Lánszki Imre több metszetet is alaposan áttanulmányozott. Úgy véli, az utolsó 1685-ben készülhetett a várról, ezen tipikus török jegyek is felfedezhetôk. Valószínûleg azok készítették, akik kiûzték innen a törököket. Száz évvel késôbb II. József katonai térképein azonban már semmi sem utal Ôsbuda létére. Valószínû, hogy a török kiûzését követôen a Habsburgok rombolták le.

Talán felfedezték, hogy olyan emlékeket ôrizhet az erôsség, mint a magyarság szkítatudata, és ha ismerték a vár történetét, akkor veszélyesnek tarthatták a szkíta–magyar folytonosságot. Éppen úgy, azzal az indulattal és logikával rombolták le Ôsbudát, ahogy a szkítatudat helyébe kitalálták a nomád finnugor származás elméletét. Elvéve ezzel a magyarság korai történelmét, szétzúzva azonosságtudatát. Már akkor szívesen alkalmazott politikai taktika volt ez. A legenda szerint Napóleont megkérdezték a tisztjei Gyôrnél: mihez kezdünk majd a magyarokkal, ha ôket is meghódítjuk? Napóleon csak annyit felelt, elvesszük a történelmüket...

Lánszki Imre végül is úgy döntött, hogy helikopteren száll a várhegy fölébe, s készít néhány légi felvételt. Az eredmény meglepô volt. A képeken halványan kivehetôek az egykori vár vonalai, vasalószerû alakja, láthatóak a bástyák helyei, és mindez ráillik az egykori metszetekre. Az infrafelvételek pedig még árulkodóbbak. De nemcsak Ôsbuda mutatja magát a légi felvételeken,  hanem az Alba Ecclesia is. Talán jobban is, mint maga a vár. Márpedig Anonymustól tudjuk, hogy ahol a kolostor, ott a vár is. Merthogy Ôsbuda alatt temették el Attilát. A kolostor pedig Attila sírjához közel épült.

Egyébként nemcsak Ôsbuda halvány vonalai a fontosak, legalább ilyen lényeges – hanem lényegesebb – maga a környezet. Az egykori metszeteken is pontosan rajta vannak a vár körüli sáncok és árkok, felvezetô utak, amelyek szinte tökéletesen ráillenek a légi felvételek részleteire. Azt írta egy korabeli feljegyzés, hogy a vár körül mocsár található. Ez is megvan, a várhegy alatt folyó Barát-patak ártere ma is egy mocsaras, nádas ívet alkot.

Néhány további sor is árulkodik Anonymustól, aki szerint a vár alatt, a felhévízek eredésénél volt a királyok „feredôje”. Itt is sok konkrét nyom utal felhévízforrásokra, tele a környék ugyanis gejzírkúpokkal.. A terep bizonyos megsüllyedésébôl – ez jól kivehetô egy légi felvételen is – látszik, hogy az egyik forrásnál szabályos ülômedencét alakíthattak ki annak idején.  

Ôsbudát nagyon sokan keresték már. Szinte mindenki a pilisi hegyek között kutatott, ami nem volt rossz irány, de térben túl messze van.. Legutóbb Szörényi Levente írt könyvet Ôsbudáról, ô sem tévedett sokat, de a várat kicsit északabbra helyezte. Szörényi inkább a hegyek formája, és különbözô földrajzi toposzok segítségével vélte megtalálni Ôsbuda helyét. Ez a módszer vezette félre. Mások pedig ott siklottak ki, hogy látták ugyan a korabeli metszeteket, de úgy vélték, hogy azokon víz, pontosabban vizes várárok öleli körül Ôsbudát. Nem lehetett tehát itt a Nagy-Kevély elôterében...

Nem tudni pontosan, hogy valóban vizet, vagy valamilyen ásott, fellazított területet ábrázolnak-e a metszetek a vár körül – állítja Lánszki Imre. Végül egy 1601-ben született katonai vázlatrajz erôsítette meg benne azt a felismerést, hogy itt kellett állnia Ôsbuda várának. A vázlatrajz tökéletesen ráillik a Lánszki Imre által felfedezett hegykúpra, bástyáival együtt. Nagy kérdés, hogy a vár, vagy a vár körüli terület volt-e Szikambria, a hun birodalom egykori központja. Lánszki Imre szerint a város délebbre, a mai Békásmegyer területén fekhetett.. Egy 1556-os metszet is így sorolja fel a Duna mentén húzódó településeket: Ofen Buda, Sicambria, Alt Ofen (ez lenne Ôsbuda), Szentendre. A békásmegyeri lakótelep építésén egyébként már egy-két ásónyom mélységben is hihetetlenül érdekes leletek kerültek elô, senki sem foglalkozott azonban velük. Egy részüket elvitték a munkások, a többit meg odadobták a sitthez.  Egy mai iskolai történelmi atlasz pedig Fehéregyháza néven jelez egy települést, valahol Ôsbuda helyén. A várat – Lánszki Imre szerint – háromféle kôbôl építették, de mindegyiknek fehér hasított vagy karcolt a felülete, ezért nagyon valószínû, hogy éppen a várról, pontosabban a vár köveirôl kapta ez a település a nevét.

Van még egy érdekesség.  Feltételezések szerint Ôsbuda sohasem bírt kiemelkedô katonai jelentôséggel, tehát nem erôsség volt, hanem inkább szakrális centrum. Szikambria városa egészen közel feküdt hozzá, tehát szerves egységben volt Attila korában a vár és a város. Van egy másik érdekesség is. Ôsbudával szemben  a Duna akkori folyásánál, a Klisszán kellett feküdnie a királynék várának is. Egy 1886-os holland metszet árulkodik errôl.

Lánszki Imre szerint mindenképpen kutatni kellene a területet. Magát a várat, de az alatta levô fennsíkot is, az Alba Ecclesiával együtt. Senki sem faggatta meg ezt a területet, csupán egyetlen régész, aki viszont egy hutát, vagyis egy kohót talált nem messze innen. Vagy ércet – vagy ami valószínûbb –, üveget olvasztottak benne. Természetesen ennek a teljes feltárása és tudományos elemzése is hátra van.

Meglehetôsen nehéz lesz beindítani itt a kutatásokat, pontosabban pénzt és engedélyeket szerezni hozzá. Erkölcsi és tudományos támogatásról pedig már beszélni sem érdemes, valószínûleg Ôsbuda kutatóinak ellenszélben kell majd hajózniuk. Kérdés aztán az is, ki támogatná azt a kutatást,  amit a várral kapcsolatban kell végezni mondjuk a bécsi vagy az isztambuli levéltárakban.

És hát van még valami. Aki itt kutatni akar, annak az idôvel is versenyt kell funia. Komoly, majdhogynem halálos versenyt. Olyan hírek keringenek ugyanis, hogy Ôsbuda helyére lakóparkot terveznek. Akkor pedig mindennek vége. A múlt elôtt bezáródna az utolsó kapu. Forrás: Demokrata 2002 mácius 29. (S.F.)

Kérjük írja alá petíciónkat! 

 

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

a szerencsétlen papok

a szerencsétlen papok pincéböl pincébe hurcoltak engem tanítani az elsõ áldozásomra, örökké lesvén a lesõket. Hát ilyen körülmények hookah bars alatt csoda az hogy félre-értettem dolgokat?
"Mária soha nem vette le kezét országunkról!"
Mások sem! Imádkozzunk tehát hogy mint bűnösök menedéke velük is legyen a haláluk oráján, minnél hamarabb.

Térkép

Ugye...

Te is látod az "A" betűig lenyúló szabályos vonalat a csúccsal együtt! Ez bizony 3 piramis-jellegű vonal!

gdfsgdsfgdsfg

gdfsgdsfgdsfg

Daisy

Most már csak azt kellene megfejteni, vajh' merre lehet a bejárata?

2 éve írom, mondom!

hogy a Pilisben piramis van a föld alatt! Nézzétek meg a műhold-képet/ www.maps.google.com , megkeresni Dömöst, váltani domborzatra és egy szabályos 3 ívű egy csúcsban végződő vonalat láttok!/ Ez bizonyíték lenne ősi eleink, a szkíták Kárpát-medencei ittlétükre. Csak valakinek kapirgálni kellene! A dalai láma szerint itt van a Föld szívcsakrája. Nemutolsósorban felkeltette érdeklődését a visocoi-piramisok feltárójának is!
VALAKI KEZDJEN HOZZÁ A FELTÁRÁSNAK!

Kedves Daisy

Lánszki Úr, szó szerint évek óta "kapirgálja", csak nehezen mennek a dolgok. Mint tudjuk, nagy a bürokrácia, sőt ismerve múltbéli eseményeket (fenyegetések, megverés), kész csoda, hogy egyáltalán mer a témával foglalkozni. Nem adja fel a küzdelmet, ezért mindannyiunk tiszteletét kiérdemli! Segítsük őt ebben! Minél többen írjátok alá a petíciót, melyet majd átadunk az illetékeseknek!

Következő előadás

Időpont  2009. 06. 14. (vasárnap) 14 órakor
Cím: Dobogókő, Manréza Hotel,  új nevén -Walden Hotel

Minden érdeklődőt szeretettel várnak!

Ha lennének ilyen piramisok

Ha lennének ilyen piramisok azok sokkal régebbiek lennének mint a szkíták kulturája...

link ajánló

Köszönöm a cikket

Feltettük a székely véderő honlapjára és minden követ megmozgatunk, hogy minél többen tiltakozzanak.

Nagyon jó

Gratula!
Benéztem a honlapotokra, tetszetős, jó ötlet az online petíció!

Hun-nia


Őstörténetünk védelmében

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.