Si vis pacem, para bellum!

Autonómiát az erdélyi magyarságnak! - Ezt Körömi Attila hangoztatta a parlamentben

Autonómiát az erdélyi magyarságnak! Románia csatlakozására akkor térjen vissza az Országgyűlés, ha az erdélyi magyar autonómiatörekvések százszázalékos garanciában beépültek Románia belső jogrendszerébe. Ezt Körömi Attila független honatya, a Jobbik pécsi elnöke hangoztatta a T. Ház előtt.

A Románia Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetésével kapcsolatos törvényjavaslat keddi általános vitájában a független országgyűlési képviselő kiemelte: annak ellenére, hogy Szlovákiában és Romániában a magyar közösség politikai pártja tagja a kormánykoalíciónak, a magyarság helyzete nem rendeződött megnyugtatóan.

Az európai történelem mára elég nyilvánvalóan bizonyította, hogy egy kisebbségi léthelyzetben élő nemzeti közösség csak akkor gyarapodhat, ha számára megteremtik az azonosság megőrzéséhez és gyarapításához nélkülözhetetlen politikai, közjogi feltételrendszert, egyszóval az önrendelkezést, az autonómiát - jelentette ki a politikus. Hozzáfűzte: a romániai magyar nemzeti közösség jövőjét is akkor nevezhetnénk biztosítottnak, ha szórványban élő tagjait megilletné a perszonális autonómia, és tömbben, többségben élő közösségeit a területi autonómia, melynek lehetséges formáit foglalta össze a Magyarok Világszövetsége 2003. július 14-én az uniós alkotmányhoz tett kiegészítésében.

Körömi kitért arra is, hogy még a trianoni békeparancs előírásai sem érvényesültek az elmúlt 85 évben, hiszen például a Magyarországtól elszakított, magyarlakta területek etnikai arányainak erőszakos megváltoztatása érdekében folytak a többségi nemzetrészek tagjainak más országrészből történő betelepítései az elcsatolt részekre. Így az asszimiláció nap mint nap teljes erővel fejti ki hatásait ezekben a percekben is - nehezményezte.

A független honatya leszögezte: veszélybe kerültek az elszakított nemzetrészek magyar közösségei, s ezen asszimilációs folyamat betetőzése az anyaországi magyarságra nézve is komoly veszélyeket hordoz magában.

Körömi bírál
atát fejezte ki amiatt is, hogy Szlovákia uniós csatlakozásakor Magyarország nem tárta föl széleskörűen és érthetően Európa és az anyaország számára a felvidéki magyarokkal szemben a mai napig élő jogként alkalmazott benesi dekrétumok hatásait.

A politikus szerint a tapasztalatok tükrében a román alkotmányban az erdélyi magyarság számára rögzített perszonális, illetve területi autonómia feltételéhez kell kötni Románia uniós csatlakozását. Az autonómiához ragaszkodnunk kell - húzta alá Körömi, s példaként említette, hogy ezt tette Ausztria Dél-Tirol esetében, minden lehetséges fórumon, Európában és az ENSZ-ben is.

Mint mondta, a csatlakozás első időpontjáig, 2007. január elsejéig teljesíthető a magyar autonómiatörekvések román alkotmányba történő foglalása.

Észrevételei alátámasztására Körömi emlékeztetett rá, hogy az Unió a török csatlakozás előfeltételeként szabja meg a tavaly óta az Unióhoz tartozó szigetország, Ciprus hivatalos elismerését. Az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseinek biztosítását az anyaország feladata kérni - jelentette ki a Körömi Attila.